A TERMÉSZETRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL felhőkből

A TERMÉSZETRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL felhőkből - HASLÁBÚAK http://www.termeszet-vedelme.eoldal.hu/ CSIGÁK (GASTROPODA = HASLÁBÚAK) A puhatestűek a csigákkal, a kagylókkal és a fejlábúakkal az ízeltlábúak után az állatvilág második legnépesebb törzse, amellyel az állattan malakológia című ágazata foglalkozik. A Földön élő szárazföldi, tengervízi és édesvízi csigafajok száma összesen a százezret meghaladó; kifejlett egyedeik nagysága fajtól függően cca. 1 mm - 30 cm közötti. A csigákat a szakmai irodalom haslábúaknak is nevesíti a rendszertani osztály tudományos (latin) nevének fordításával, aminek alapja az erős bőrizomtömlős ellaposodott hasuk és az általa végzett helyváltoztató lassú mozgásuk. További jellemző sajátossága a házas csigafajoknak a különféle aszimmetrikus meszes csigaház, mellyel összefügg az alábbi megjegyzés. Közismert a Csiga-biga gyere ki,  Ég a házad ideki. kezdetű mondóka, amely jellemzően félreértelmezett. Nem tűz általi égéssel fenyegetőzik ugyanis a második sor, hanem azzal igyekszik a házából kicsalogatni a csigát, hogy kint a házból (ideki) az ég, vagyis az égbolt a háza a csigának. Sok más mondóka, szólás-mondás, vers szól a csigákról, sőt meséknek is szereplői ezek az állatkák. <img abp="1032" alt="img_20200604_171050-2.jpg" class="text-picture left-float" height="273" src="/img/picture/544/img_20200604_171050-2.jpg" width="300" /> Nagy a csigákról szóló nyomtatott és elektronikus szakirodalom, utóbbi kereteiben lásd például a Wikipédiát, a regi.tankonyvtar.hu Állattan 14. fejezetet Puhatestűek címmel, és nem utolsó sorban a magyar állami természetvédelem honlapját. Közel másfél évtizede jelent meg a következő hazai szakkönyv → Domokos T. - Pelbárt J. (2007): Magyarország védett puhatestűi. Grafon Kiadó, Nagykovácsi, 144 pp. Ezen menüpontunk csak a természetvédelemmel közvetlenül összefüggő legalapvetőbb tudnivalókat foglalja össze a csigák osztályán belül a valódi csigákról. A közel háromszáz hazai csigafajból 42 faj áll kiemelt természetvédelmi oltalom alatt. Védett 2.000 Ft/egyed értékkel 1 csigafaj, 5.000 Ft/egyed értékkel 24 csigafaj, 10.000 Ft/egyed értékkel 12 csigafaj, 50.000 Ft/egyed értékkel 3 csigafaj, fokozottan védett 100.000 Ft/egyed értékkel 2 csigafaj. Részint átfedésben a hazai védettséggel az európai közösségi jelentőségű csigafajok száma 26, a kiemelt közösségi jelentőségű csigafajok száma pedig 3. Fenti képen lásd a nem védett pannon csigát, fotó: dr. Temesi Géza. Az egyetlen 2.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű védett természeti érték az éti csiga, amely faj nem csak emiatt képez kivételt a védett fajok között, hanem a gyűjthetőség tekintetében is. A menüpont témakörével közvetlenül összefüggő jogszabályok között az engedéllyel gyűjthető éti csigára külön miniszteri rendelet is vonatkozik: 19/2006. (III. 31.) KvVM rendelet az éti csiga gyűjtéséről és hasznosításáról. A gyűjtési engedéllyel kapcsolatos vonatkozó jogszabályok: 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról; 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól  (Ket.). A fajok védettségére vonatkozó rendelet a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet. Az európai közösségi jelentőségű és a kiemelt közösségi jelentőségű csigafajokat a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 2. A) számú és 2. B) számú melléklete tartalmazza. Országunk csigafajai közül 100.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel fokozottan védett faj a dobozi pikkelyescsiga, amely európai közösségi jelentőségű állatfaj is, továbbá a fekete bödöncsiga. Magas természetvédelmi értéket jelentő csigafajok még 50.000 Ft/egyed értékkel a bánáti csiga és a sávos bödöncsiga, melyek európai közösségi jelentőségűek is, valamint a keleti ajtóscsiga. További 3 faj, a 10.000 Ft/egyed természetvédelmi értékű tornai patakcsiga, valamint az 5.000 Ft/egyed értékű harántfogú törpecsiga és hasas törpecsiga szintén egyben európai közösségi jelentőségűek. A három kiemelt közösségi jelentőségű csigafajok egyike a nálunk 10.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel védett magyar vakcsiga. A csupaszcsigák közül szintén 10.000 Ft/egyed értékkel védett a kék meztelencsiga. Másik véglet a hazánkban több mint négy évtizede megjelent inváziós spanyol csupaszcsiga és további adventív fajok mellett két új inváziós jellegű meztelencsigafaj, a feketefejű meztelencsiga és a malaccsiga. Érdekes és tanulmányozásra érdemes témakörök a valódi csigák fajainak élőhely, testfelépítés, légzés, táplálkozás és szaporodás szerinti csoportosítása; nagy biológiai sokféleség jellemző, amit a csigák rendszerezése is jól mutat. Dr. Dudich Endre – Dr. Loksa Imre 40 éve, 1981-ben a Tankönyvkiadó által kiadott Állatrendszertan c. könyve a csigák osztályát a következőként rendszerezi. A) alosztály – keresztezett-idegűek (elölkopoltyúsok): » kétpitvarosok rendje 5 családdal, » fésűkopoltyúsok rendje 16 családdal, » lapátlábúak rendje 3 családdal, » keskenynyelvűek rendje 4 családdal; B) alosztály – egyenesidegűek » fedettkopoltyúsok rendje 1 családdal, » tengeri pillangók rendje 3 családdal, » sacoglossa rend (pl. kagylóscsiga), » csupaszkopoltyúsok rendje 5 családdal; C) alosztály – tüdőscsigák » ülőszemű tüdőscsigák 6 családdal, » nyelesszemű tüdőscsigák 9 családdal. Fenti csigarendszertan-vázlat alapján részleteket lásd a vonatkozó szakirodalmakban. Szintén lásd védett természeti területünket, a Dénesmajori Csigás-erdő Természetvédelmi Területet.   2021. szeptember © Dr. Temesi Géza         Mon, 12 Dec 2022 12:12:49 +0100 Tue, 29 Nov 2022 14:33:08 +0100