A TERMÉSZETRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL felhőkből

A TERMÉSZETRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL felhőkből - FÖLDALATTI TERMÉSZET http://www.termeszet-vedelme.eoldal.hu/ FÖLD ALATT ÉLŐ TERMÉSZET <img abp="798" alt="vakond.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/48/vakond.jpg" style="margin: 5px; width: 180px; height: 165px; float: left;" />A föld alatt, a talajban vagy részben a talajban élő természet nevezhető talajlakó élővilágnak. Ezen élővilág talajfaunájának egy része nagyrészt tartósan kötődik a föld alatti környezethez, másik része csupán részben, mint búvóhelyhez. Részben a talajban, abból élnek a magasabbrendű növények is, amelyek a talajflóra részekénti gyökérzetükkel hálózzák be a talajt és magasságuktól függően az alatta levő földrétegeket. A talaj a földkéreg legkülső, laza, termékeny takarója, a föld termőrétege. A talaj mélysége (talajréteg vastagsága) a talajképző alap(anya)kőzettel (a C szinttel) együtt talajtípustól függően meghaladhatja a két métert. A talajvíz mélysége a legfelső vízzáró réteg mélységétől függően 50 m-ig terjedhet, átlagosan 3 - 6 m. A talajnak a különböző rendszertanokban mintegy negyven típusa van a váztalajoktól az erdőtalajokon, a csernozjom (mezőségi) talajokon, a szikes talajokon, a réti talajokon, az öntés- és lejtőhordalék talajokon stb. keresztül a láptalajokig. A termőréteg vastagság, a termékenység, a talaj élővilága a talajtípustól is függően változó. A talaj biztosítja élővilága számára az életfeltételeket, az élővilág pedig alapvetően hozzájárul a talajléthez és - fejlődéshez. A talaj kialakulása rendkívül hosszú folyamat (10 cm talajréteg kialakulásához mintegy kétezer év szükséges), a pusztulása gyorsabb lehet. A víz által előidézett talajpusztulás az erózió, a szél okozta talajelhordás a defláció. A menüpont alatti ismeretterjesztő publikáció célja vázlatos betekintés nyújtása és a figyelemfelhívás a talajlakó élővilágra, különböző talajhoz közvetlenül kötődő fajok általános védelmére vagy kiemelt oltalmára, továbbá a kártevők elleni biológiai védekezés alkalmazására. Kifejezetten az avarban, talajfelszínen lakó élővilággal a publikáció nem foglalkozik, bár számtalan avarban élő lény a talaj legfelső rétegét is igénybe veszi. TALAJLAKÓ ÉLŐVILÁG A talaj élővilága szinte végtelen számú a mikroorganizmusoktól kezdve rovarokon keresztül a talajban élő, illetve a talajban lakó emlősökig, amelyeket az alábbi számozott fejezetekben néhány REPREZENTATÍV FAJJAL mutatunk be. A talajlakó állatvilág mellett a talaj biztosítja a növények gyökérzete számára a teret és a növényi élet több alapfeltételét. 1) MIKROORGANIZMUSOK Egy marék földben sok milliárd mikroorganizmus élhet: baktériumok, sugárgombák (a frissen szántott talaj illata a sugárgombáktól származik), fonalas gombák és algák. Ezek a mikroszervezetek a humuszképződésben játszanak jelentős szerepet, és hozzáférhetővé teszik az ásványi anyagokat a növények számára. 2) FÖLDIGILISZTA A földigiliszta gyűrűsféreg, amely a földben folyosórendszert alakít ki kitágított pihenőüreggel. A földigiliszták talajtörmelék-fogyasztók, lazítják, valamit tisztítják a talajt a korhadékoktól és a rothadéktól, ürülékükkel pedig szervesanyagot juttatnak oda. Ellenségei a vakond, a sün és a békák. 3) TALAJLAKÓ KISEMLŐSÖK Két kiemelt természetvédelmi oltalom alatt álló emlősállatunk van, amelyek kifejezetten talajlakó, föld alatti életet élő, ott táplálkozó lények, és amelyeknek túrásaik vannak: a nyugati földikutya és a közönséges vakond. A NYUGATI FÖLDIKUTYA hazai elterjedése az utóbbi száz év alatt jelentősen beszűkült, és főleg a löszös-homokos talajú területeken fordul elő. Föld alatti járatrendszere akár száz méteres is lehet, és 1,5 m mélyre hatolhat. Túrásai a vakondénál nagyobbak. Növényevő, gyökerekkel, gumókkal, hagymával táplálkozó rágcsáló faj. Védetté nyilvánítása 1974-ben, fokozottan védetté nyilvánítása pedig 1979-ben történt, természetvédelmi értéke 1.000.000 Ft/egyed. Különösen veszélyeztetett vadon élő állatfajunk, élőhelyét is kiemelten védeni kell. Kb. 20 cm-es testhosszúságú és 30 dkg testtömegű rágcsáló. <img abp="978" alt="delvideki_foldikutya_kzs.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/44/delvideki_foldikutya_kzs.jpg" style="width: 500px; height: 325px;" /> Fotó: dr. Kalotás Zsolt A VAKOND hazánk egész területén elterjedt, nem veszélyeztetett, főleg rovar-, giliszta- és csigafogyasztó faj. Összetett járatai száz méter hosszúságot is elérhetnek és 2 m mélységig hatolnak. Testhossza kb. 12 cm, testtömege 8-9 dkg. Régi neve: vakondok, pontos megnevezése: közönséges vakond. 1901 óta védett állatfaj, természetvédelmi értéke 25.000 Ft/egyed. A vakondtúrás ellenére mindenütt védett, kertekben is, ahol nagy hasznot hajt a kerti rovarkártevők fogyasztásával. <img abp="995" alt="vakond-1.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/45/vakond-1.jpg" style="width: 500px; height: 280px;" /> <img abp="996" alt="vakond-2.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/46/vakond-2.jpg" style="width: 500px; height: 280px;" /> Fotók: Zámbóné Miskolczi Tímea 4) TERMÉSZETVÉDELMI OLTALOM ALATT ÁLLÓ TOVÁBBI TALAJLAKÓ, OTT REJTŐZKÖDŐ EMLŐSFAJOK ÜRGE – 1982 óta védett, 2012 óta fokozottan védett – 250.000 Ft/egyed a természetvédelmi értéke. Járatrendszert, éjszakai és téli búvóhelyet ás. Egy emberélettel ezelőtt még szokás volt az ürgeöntés és a kiöntött ürgék földhöz vágása. De még mintegy öt évvel ezelőtt is történt illegális ürgeöntés és az ürgék elpusztítása, ami 2012 óta bűncselekmény. Az ürge néhány fokozottan védett madárfaj prédája.  CSÍKOS SZÖCSKEEGÉR – 1964 óta védett, 1979 óta fokozottan védett – 1.000.000 Ft/egyed értékkel. Más kisemlősök üregeibe költözik. MOLNÁRGÖRÉNY - 1974 óta védett, 50.000 Ft/egyed értékkel. Az ürge és a hörcsög a jellemző prédája, és főleg az általuk készített és a saját méretére kibővített lyukakban él. MEZEI HÖRCSÖG – 2008 óta az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős faj – 25.000 Ft/egyed a természetvédelmi értéke. Föld alatti járatokban, messzire elágazó kotorékban élnek, több ki és vészbejárattal, különféle kamrákkal (hálókamra, éléskamra, latrina). A hörcsög a növénytermesztésben keletkezett károk mérséklése érdekében védett természeti területen kívül a 13/2001. (V. 9.) KöM rendelet 4/A. § (7) bekezdésében foglalt feltételekkel gyéríthető. A CICKÁNYFAJOK között is vannak üregásók és védettek. 5) NEM VÉDETT TALAJLAKÓ EMLŐSÖK MEZEI POCOK – Rétek és szántók rágcsáló lakója. A földfelszín alatt sekélyen, 20 - 30 cm mélységben készíti járatait, amelynek központi lakrésze kibélelt. Innen sugáralakban vannak kijáratok. Mezőgazdasági kártevő, természetes ellenségei a róka, a borz, az ölyvek stb. ERDEI EGÉR (közönséges erdei egér, sárganyakú erdei egér) – Kistestű rágcsáló, magvakkal, bogyókkal táplálkozik. Számos ragadozó tápláléka. Két kijáratos föld alatti járatrendszerben él, éléskamrákkal, mélyen levő kibélelt fészekkamrával. BORZ – Kislétszámú, főleg nőstényekből álló klánokban élő éjszakai menyétféle ragadozó, vezérhímmel és főnősténnyel. Föl alatti kiterjedt üregrendszerüket (borzkotorék) az egymást követő generációk sok évtizedig használják. A sokbejáratú és sokkamrás alagútjáratok több hektárra terjedhetnek ki, az alvókamrák 2-3 m mélyen találhatók. Vadászható állatfaj, lásd a képen (fotó: Zámbóné Miskolczi Tímea). <img abp="1119" alt="borz-2.jpg" class="text-picture left-float" src="/img/picture/57/borz-2.jpg" style="width: 500px; height: 282px;" />   VÖRÖS RÓKA – Vadászható állatfaj, és maga is vadászik, kutyaféle ragadozó. Lakóhelye a kotorék, főleg amit borz hagy el, vagy amit borztól foglal el, kitágítva azt, de barlangban és más búvóhelyen is szívesen tanyázik. Túlszaporodásával a veszettség rezervoárja lehet, amit vakcina tartalmú csalétkekkel történő immunizálással lehet megelőzni. 6) ROVAROK A HANGYÁK közösségalkotó rovarok, szuperszervezett állammal, föld alatti, föld feletti vagy vegyes telepekkel (hangyabolyokkal), és kasztokkal. A kasztokat tekintve vannak szárnyatlan steril nőstények (dolgozók, munkások), szárnyas termékeny hímek (herék), szárnyas, majd a megtermékenyítés után szárnyukat vesztő nőstények (1-4 királynő a hangyaállamban). Vannak rabszolgatartó hangyák is, táplálékuk növényi vagy állati eredetű. Számos hangyafaj kifejezetten hasznos életvitelt folytat, mások károkat okoznak. Hazánkban az alábbi fészeképítő hangyafajok fészkei (bolyok) védettek. Erdei vöröshangya (1964)   ⁎   Kis erdei-vöröshangya (2001) Kis nyomottfejű-hangya (2001)   ⁎   Nagy nyomottfejű-hangya (2001) Pirosfejű vöröshangya (2001)   ⁎   Réti vöröshangya (2001) Valamennyi faj esetében 50.000 Ft a természetvédelmi érték, ami nem a faj egyedére, hanem a fészeképítő hangyafaj fészkére (bolyra) vonatkozik (zárójelben a védetté nyilvánítás éve szerepel). A hangyáknak óriási a szakirodalma, fenti sorok csupán a figyelem felkeltését célozták a menüpont témaköre szempontjából. A hangyákon kívül számos rovarfaj él részben a talajban. FÖLDI POSZMÉH és BÁNYÁSZMÉHEK. TÜCSÖK – Az erdei tücsök védett (5.000 Ft/egyed), a mezei tücsök nem áll kiemelt természetvédelmi oltalom alatt. A tücsök hímje a föld alatt egyenes járatot készít, ami pihenésre és menekülésre szolgál. LÓTÜCSÖK (LÓTETŰ) – A kifejlett rovar és a lárva hasonló, de utóbbi szárnyatlan és kisebb. A lárva 1 m mélységben telel át a talajban. A lótücsök a talajfelszínhez közeli járatokat készít, a zöldségtermesztőknek rágásával súlyos károkat okoz, de fogyasztja a károsító talajlakó rovarok lárváit is (pajorok, drótférgek). MEZEI PATTANÓBOGÁR – Országunkban a leggyakoribb pattanóbogár faj (a pattanóbogarak között van egy védett és egy faj fokozottan védett faj is). A mezei pattanóbogár lárvája a drótféreg, amely a talajban 2-3 évig fejlődik mintegy fél méter talajmélységben, károsítva a szántóföldi és kertészet növények föld alatti részeit. MÁJUSI CSEREBOGÁR – Háromévenként rajzó bogarunk lárvája a pajor, amely két telet tölt a talajban gyakran egy méter mélységben. Az idősebb lárvák polifág gyökérkártevők, a kifejlett bogarak pedig hajtásokat, leveleket fogyasztva okoznak károkat a mező- és erdőgazdálkodásban. VETÉSI BAGOLYLEPKE – Lárvája nappal a talaj felső rétegében meghúzódó, éjjel aktív és károsító polifág mocskospajor. Második nemzedéke a talajban telel. 7) A rovarokhoz hasonlóan az ízeltlábúak törzsébe tartoznak a PÓKOK is, amelyek között vannak talajlakó pókok. Ilyen pókfaj példul a BIKAPÓK, a MAGYAR AKNÁSZPÓK és a SZONGÁRIAI CSELŐPÓK. Mindhárom faj védett, a magyar aknászpók 10.000 Ft/egyed, a másik két faj 5.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel. A szongáriai cselőpók hazánk legnagyobb méretű pókfaja, testhossza elérheti a 4 cm-t. Tömegesen élnek a talajban ATKÁK is, továbbá SZÁZLÁBÚAK és más ízeltlábúak. 8) <span abp="2359" style="color: black; line-height: 115%; font-family: "Georgia","serif"; font-size: 10.5pt; mso-bidi-font-family: Arial; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA; mso-themecolor: text1; mso-fareast-theme-font: minor-latin;">Lehetne folytatni a sorokat az ízeltlábúak törzse után valószínűleg a második leggazdagabb törzzsel, a <span abp="2420" style="line-height: 115%; font-family: "Georgia","serif"; font-size: 10.5pt; mso-bidi-font-family: Arial; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA; mso-themecolor: text1; mso-fareast-theme-font: minor-latin;">FONALFÉRGEKKEL<span abp="2481" style="color: black; line-height: 115%; font-family: "Georgia","serif"; font-size: 10.5pt; mso-bidi-font-family: Arial; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA; mso-themecolor: text1; mso-fareast-theme-font: minor-latin;">, amelyek között vannak a talajban nem ritkán nagy számban élő talajlakók. Ezeknek a <span abp="2541" style="color: black; line-height: 115%; font-family: "Georgia","serif"; font-size: 10.5pt; mso-bidi-font-family: Arial; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA; mso-themecolor: text1; mso-fareast-theme-font: minor-latin;">fajoknak egy része mezőgazdasági károkat, jelentős termésveszteséget okoz (növényparazita), valamint baktérium- és gombabetegségeket terjeszt. Vannak azonban a fajaik között entomopatogének is, melyekkel kártevők elleni biológiai védekezés folytatható. <span abp="2604" style="color: black; line-height: 115%; font-family: "Georgia","serif"; font-size: 10.5pt; mso-bidi-font-family: Arial; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA; mso-themecolor: text1; mso-fareast-theme-font: minor-latin;"><span abp="2666" style="color: black; line-height: 115%; font-family: "Georgia","serif"; font-size: 10.5pt; mso-bidi-font-family: Arial; mso-fareast-font-family: Calibri; mso-fareast-language: EN-US; mso-ansi-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA; mso-themecolor: text1; mso-fareast-theme-font: minor-latin;">A talajban élő és gazdasági károkat okozó rovarokkal szemben a környezet- és természetvédelem a kémiai növényvédelem helyett a biológiai védekezési módokat támogatja. A biológiai védekezés többek között a természetes ellenséggel történő védekezést jelenti. Ilyen védekezésre felhasználhatók a rovarparazita fonalférgek például a cserebogár pajor  vagy drótférgek ellen, továbbá egyes baktériumok (Bacillusok) és számos rovarpatogén parazita gomba. 9) TALAJBAN TELELŐ - REJTŐZKÖDŐ VÉDETT KÉTÉLTŰ ÉS HÜLLŐK BARNA ÁSÓBÉKA A barna ásóbéka ásó hajlamának megfelelő élőhelyeket részesíti előnybe. Télen hibernálódik és főleg éjszakai állat. Akár 2 m-re is beáshatja magát, vagy rágcsálók járataiban vészeli át a telet. 10.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel védett faj. PARLAGI VIPERA (alfaja a rákosi vipera) Fokozottan védett faj 1.000.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel. Búvóhelye, telelőhelye  pocoklyuk vagy rágcsálók elhagyott járatai. Több egyed is használja ugyanazt a telelőüreget más kétéltű- és hüllőfajokkal közösen is. Rovarokkal, kisebb rágcsálókkal táplálkozik. Gyenge mérgű kígyó.  PANNON GYÍK (magyar gyík) Fokozottan védett faj 250.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel. Rejtett életmódot folytat, telelésre októbertől március végéig a talajba ássa magát. Ízeltlábúakkal, puhatestűekkel táplálkozó ragadozó. 10) TALAJLAKÓ CSIGÁK A szárazföldi csigafajok egy része nevezhető talajlakónak, amelyek a talaj felső rétegében, vagy az avartakaró alatt, kövek alatt találnak búvó- illetve telelő helyet. Kisebb-nagyobb kárt okoznak a növénytermesztésben különböző csigafajok, melyek közül néhány példa az alábbi lehet. A BARNA KERTICSIGA a talajba petézik. Az inváziós SPANYOL CSUPASZCSIGA a telet tojás alakban tölti a talajban, a talaj alatt is károsítja a növényeket. Tömegesen fordul elő és falánk faj. A SZÁNTÓFÖLDI HÁZATLANCSIGA nappal a talajrögök között tartózkodik, főleg éjjel mászik fel a növényekre táplálkozni, 20-30 cm mélyen telel. 11) NÖVÉNYEK GYÖKÉRZETE, GOMBÁK TENYÉSZTESTE Az állatvilággal ellentétben a talajhoz minden növény (az élősködő közvetve) kötődik, részben abból él, hatással van arra, és mindamellett a növényvilág is biztosítja az állatvilág számára az élőhelyet. A gyökér a növények talajban kialakult része, amelynek feladata a rögzítés, valamint a víz- és ásványi anyag felvétel, továbbá a gyökérlégzés. Biztosítja a gyökér a szimbiózis kapcsolatokat is. A gyökerek összessége a gyökérzet, amelynek két gyökérrendszer-típusa van. A növények gyökérrendszere lehet bojtos vagy mellékgyökérrendszer típus többszintes elágazódások nélkül, illetve főgyökérrendszer típus elsőrendű - negyedrendű és hajszálgyökerekkel. A gyökerek feladatai, életműködése, növekedése életet jelent a földfelszín alatt meghatározott mélységig, a talajban és tovább a talajvízig. A növények gyökerezési mélysége és a gyökerek oldalirányú terjeszkedése függ a növény fajától, korától, föld feletti méretétől, a termőhelytől (éghajlat, talaj, hidrológiai viszonyok, talajvíz mélysége), a növénytársulástól stb. Legmélyebbre hatol a karógyökerű fás szárú növények főgyökere. A hazai fafajok közül például a kocsánytalan tölgy gyökerezési mélysége talajvizet keresve elérheti akár a 20 - 25 m-t is. A növényekhez hasonló a helyzet a gombák egy részével, amelyek tenyészteste (micélum) a talajban él. A micélium a gombafonalak (hifa) talajt átszövő összessége. A növények esetében a védett fajok természetvédelmi értéke az egyedre vonatkozik, amelynek része a gyökér is, míg a gombák esetében az egyed a termőtestet jelenti. Legvédettebb fafajunk a MAGYAR VADKÖRTE, fokozottan védett 250.000 Ft/egyed természetvédelmi értékkel. Növények esetén ezzel a lehetséges legmagasabb értékkel fokozottan védett például a PILISI LEN (társaságunk címernövénye), a SZARVAS BANGÓ, a SÁPADT LEDNEK, a LISZTES KANKALIN és további 30 zárvatermő faj. Legféltettebb talajon élő bazídiumos gombáink 10.000 Ft/egyed értékkel a HONI CSILLAGGOMBA, a HÚSBARNA GALÓCA, három GEREBEN gombafaj, a SÖTÉT TINÓRU stb. Növények és gombák között a talajban gyökérkapcsoltság alakulhat ki. A mikorrhiza a szimbiózis azon formája, amikor a hifák behálózzák a gazdanövény gyökereit egymás kölcsönös segítése céljából. A gyökérkapcsolt (mikorrhiza) gombák talajban élő mikroszkópikus gombák vagy talajon élő nagygombák. Utóbbira példa a FENYŐTINÓRÚ és a RIZIKE fenyők alatt, az ÍZLETES VARGÁNYA és a GYILKOS GALÓCA tölgyek alatt, vagy a MEZEI SZEGFŰGOMBA fűfélékkel kapcsolódva. ZÁRSZÓ Ismeretterjesztő írásunk ízelítő betekintést szándékozott nyújtani egy viszonylag láthatatlan vadon élő világról, melynek fajai részben kiemelt természetvédelmi oltalom alatt állnak (védettek), részben általános védelemben kell részesülniük, részben pedig kifejezetten gazdasági kárt okozók. Utóbbi esetben a biológiai védekezésnek kell átvennie a szerepet a kémiai és a fizikai védekezéssel szemben. A föld alatt élő, talajlakó természet vizsgálata bonyolult tudományos-kutatási feladat a rejtettség, a fajok viszonylag nagy száma és összetett kapcsolatrendszereik miatt. Ezek ellenére fejlődés tapasztalható a kutatási eredmények terén. Léteznek még nehezebb feladatok is a témakörhöz kapcsolódóan, a rekordmélységekben élő barlanglakó rovarok életének kutatása. Találtak már rovart a világ legmélyebb ismert barlangjában is 1.980 m mélységben. Másik tér a mélytengerek világa, ahol nagy nyomás alatt 5.000 m mélységig élnek különböző halfajok. 2020 © Dr. Temesi Géza       Mon, 12 Dec 2022 12:12:48 +0100 Tue, 29 Nov 2022 14:33:08 +0100