A TERMÉSZETRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL felhőkből

A TERMÉSZETRŐL ÉS VÉDELMÉRŐL felhőkből - HÍREK 2016 http://www.termeszet-vedelme.eoldal.hu/ Inváziós bírság 2016.12.15. A vadon élő fajok elszaporodási és kihalás elleni stratégiájának része az új területeken történő megtelepedésük, a kolonizáció. A földrajzi távolságok és az ökológiai gátak azonban határt szabnak a szétterjedésnek, és lehetővé teszik az ökoszisztémák meghatározott földrajzi térhez kötött evolúcióját és az ökológiai stabilitást biztosító biológiai sokféleséget. Egy új faj érkezése ugyanakkor természetes jelenség, de a legtöbb idegenhonos faj nem marad életképes, nem tesz szert ökológiai jelentőségre, nem válik invázióssá (invázió = elözönlés, behatolás). Vannak azonban kivételek, kb. 10 % arányban. Ezek az invázióssá váló idegenhonos fajok kiszoríthatják az őshonos fajokat, azok kihalását okozhatják, kiszámíthatatlan hatást gyakorolva a biológiai sokféleségre. Ezeket az inváziós idegenhonos fajokat nevezzük özönfajoknak. A biológiai invázió megelőzése, az özönfajok elleni védekezés egyaránt kiemelt fontosságú természetvédelmi és gazdálkodási feladat. Az özönfajok térhódítását ugyanis a természetes és a természetközeli élőhelyeket veszélyeztető legjelentősebb tényezők közt tartják számon. Inváziós idegenhonos faj (özönfaj) például a bálványfa, a keskenylevelű ezüstfa, a zöld juhar, a fehér akác (egyben hungarikum!), a magas aranyvessző, a parlagfű, a muflon, a dámszarvas, az amur, a busa, a harlekinkatica (rémkatica), a mediterrán csiga és további több tucat, a természetes növény- és állatvilágra veszélyt jelentő növény- és állatfaj. Hazánkban még nem megtelepedett potenciálisan veszélyt jelentő inváziós faj például a nílusi lúd, a kanadai lúd, a mosómedve, a díszes ékszerteknős, a fekete amur és számos további. Az özönfajok kérdése ma már globális probléma, amely nemzetközi fellépést igényel. Nemzetközi egyezmények és az idegenhonos özönfajok szabályozására vonatkozó 2015-ben hatályba lépett EU rendelet a nemzetközi keretei az özönfajok elleni négylépcsős védekezésnek a következő intézkedésekkel: 1) a bekerülés megelőzése, 2) a megtelepedés megelőzése és a faj kiszorítása, 3) a faj elszigetelése, hosszú távú állományszabályzása, 4) a biológiai invázióval érintett természetes élőhelyek, ökoszisztémák helyreállítása. A problémakörben kormányrendelet jelent meg. Az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló 408/2016. (XII. 13.) Korm. rendelet a fent említett, az idegenhonos inváziós fajok betelepítésének vagy behurcolásának és terjedésének megelőzéséről és kezeléséről szóló, 2014. október 22-i, 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. Meghatározza a kormányrendelet a 1143/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti feladatokat ellátó szerveket és elrendeli azok konkrét feladat- és hatáskörét a közvetlen feladatellátást, a koordinációt és a közreműködést illetően. Ezek a szervek a természetvédelemért felelős miniszter, az országos illetékességgel első fokon eljáró természetvédelmi és más hatóság, a megyei kormányhivatal feladatköreiben eljáró járási hivatal, a nemzeti park igazgatóság, valamint további igazgatási szervek. Jogsértés szankciójaként a kormányrendelet tartalmazza a hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben elrendelhető különböző intézkedéseket, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 80/A. §-a szerint 2017. január 1-től bevezetett inváziós bírság összegét pedig 10.000 – 20.000.000 Ft között határozza meg. Dr. Temesi Géza   Szervezeti változások a hatósági és igazgatási rendszerben 2016.12.07. Július 19-én tettük közzé a hírt, hogy újabb szervezeti változások várhatóak az igazgatási rendszerben 2017. január 1-től. A napokban megjelent kormányrendeletek alapján a természetvédelem, az erdészet, a halgazdálkodás és a vadászat területén a változások lényegét az alábbiak ismertetik. A 378/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet alapján az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF) 2016. december 31. napjával beolvadásos különválás útján jogutódlással megszűnik. Az OKTF általános jogutódja a Pest Megyei Kormányhivatal. A 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet szerint országos környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként a Pest Megyei Kormányhivatal jár el. Területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként megyei illetékességgel a megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatala jár el, kivéve Pest megyét és Budapest fővárost, ahol az Érdi Járási Hivatal jár el. A fővárosi főjegyző és a települési önkormányzat jegyzője által természetvédelmi hatósági ügyben hozott első fokú döntés esetén másodfokon a területi természetvédelmi hatóság az eljáró szerv. A 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet szerint első fokú erdészeti hatóságként az erdőterület fekvése szerint illetékes, a kormányrendelet 2. mellékletében meghatározott tíz kijelölt járási hivatal, másodfokú erdészeti hatóságként pedig az egész országra kiterjedő illetékességgel a Pest Megyei Kormányhivatal jár. Halgazdálkodási hatóságként a halgazdálkodási vízterület medrének fekvése szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal (területi halgazdálkodási hatóság) jár el a megyére kiterjedő illetékességi területen. Országos illetékességű halgazdálkodási hatóság a Pest Megyei Kormányhivatal. Első fokú vadászati hatóságként a vadászterület fekvése szerint illetékes megyeszékhely szerinti járási hivatal (területi vadászati hatóság) jár el a megyére kiterjedő illetékességi területen. Másodfokon eljáró vadászati hatóság a Pest Megyei Kormányhivatal. Dr. Temesi Géza   Év végi gondolatok a természetről 2016.12.02. A földi élő természetet szárazföldi és vízi állatok és növények, valamint gombák alkotják. Rendszertanilag és egyszerűsítve a vadon élő állatvilágot az emlősök, a madarak, a kétéltűek, a hüllők, a halak, a rovarok, a rákok, a pókok, a kagylók, a csigák stb. családja, a növényvilágot pedig a zárvatermők, a nyitvatermők, a harasztok és a mohák törzse képezik. A gombák ugyan nem növények, de a növényekkel együtt szokták tárgyalni a zuzmókkal egyetemben. Szárazföldi természeti területen a vadon élő növényvilág faállomány uralkodása esetén erdőt alkot, és az erdő az élőhelye az adott térségben vadon élő állatvilág jelentős részének is. Az erdei életközösségekben a nagyragadozó emlősök a tápláléklánc csúcsán betöltött szerepüknél fogva fontos helyet foglalnak el, és a további ragadozókkal együtt elősegítik az életközösség egyensúlyi állapotát. Hasonlóan meghatározóak az erdőtalaj a talajlakó élőlények millióival, valamint az erdő szintjei (koronaszint, cserjeszint, lágyszárú növények) a rovar- és a madárvilágukkal. Célunk hozzájárulni a – Földünkön összesen több mint 1,6 millió, hazánkban 46.000 ismert fajt számláló – természet biológiai sokféleségének a megőrzéséhez. A Kárpát-medence nagyragadozó emlősei közül a farkas, a medve és a hiúz eredetileg Magyarországon is állandónak számítottak. A XX. század elejére azonban az élőhelyek romlása és az intenzív vadászatuk miatt számuk nagyon lecsökkent, majd mindhárom állatfaj eltűnt (a trianoni békeszerződés utáni) országunk természeti területeiről. Az utóbbi egy-két évtizedben a természetvédelem erősödésének köszönhetően viszont megindult a farkas és a hiúz visszatelepülése, sőt medve is egyre gyakrabban fordul elő egyes vidékeinken. Fokozottan óvjuk ezeket a fajokat azért is, mert a vadállomány (a vadászható állatfajok állománya) létszámával meghaladja a természet, az erdők vadeltartó képességét, így fokozott gyérítése szükséges! <img abp="1039" alt="erdeink.png" class="text-picture left-float" height="212" src="/img/picture/4/erdeink.png" width="300" />Ami az erdeinket illeti, az utóbbi fél évszázad eredményei mellett nem hallgathatunk el néhány alapvető problémát. Az erdők 63 %-át őshonos fafajok alkotják, 24 %-uk viszont akácos. Az akác meghonosodott fafajnak tekinthető és hungarikum, azonban agresszíven terjeszkedő, és őshonos fafajaink termőhelyein is jelentős arányban fordul elő akácállomány. Ötvenöt évvel ezelőtt az akkori 10 % feletti arányú akác visszaszorítása volt az erdészeti cél 10 % alá, ehelyett a területfoglalása megkétszereződött, és ma a magánerdőkben meghatározó. Az erdőgazdálkodás gyakorlata a részletes jogi szabályozások és a hatósági felügyelet ellenére az utóbbi egy-két évtizedben hanyatlik, legújabb információk szerint pedig a törvényi szabályozás is távolodni fog a természetvédelmi céloktól és érdekektől. Alapvető feladat az erdők természetvédelme azért is, mert a védett természeti területek több mint fele erdőterület, de a Natura 2000 területeken is meghaladja az erdőarány a 40 %-ot. Az erdő széndioxidot nyel el és oxigént szabadít fel, szervesanyagot termel, élőhely, szűri a levegőt, vízháztartást szabályoz, védi a környezetet, kedvezően alakítja a mikroklímát, módosítja a mezoklímát és befolyásolja a makroklímát, rekreál, tájat alakít, termékeket szolgáltat. Van-e ezeknél fontosabb az üvegházhatás, a globális klímaváltozás és a vízválság miatt aggódva a bioszféra jövőjéért? Dr. Temesi Géza   Fakivágás közterületen 2016.10.28. Örök aktuális problémakör és gyakran komoly vitákat vált ki az önkormányzati és az állami tulajdonú közterületen álló fás szárú növények (nem védett fák és cserjék) kivágása. A kérdést a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet szabályozza. A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi. Az engedély kiadására irányuló kérelem előírt formanyomtatványon vagy annak megfelelő tartalommal nyújtható be. A kormányrendelet szerint a jegyző a fás szárú növény kivágása iránti kérelmet elutasítja többek között akkor, ha az természetvédelmi illetve környezetvédelmi érdeket sért, vagy a kérelmező a fás szárú növény pótlásáról hiánypótlási felhívás ellenére sem nyilatkozott. A fás szárú növény kivágását követő 1 éven belül ugyanis a használó köteles gondoskodni a növény helyben történő szakszerű pótlásáról, amit a jegyző köteles ellenőrizni. Továbbiakat és részleteket lásd a fenti kormányrendeletben. Pár évvel ezelőtt Pécsett – ahol egyébként több városrész szépen fásított – az engedély nélküli fakivágások, illegális területfoglalás és más összefüggő jogsértések mellett az azokkal kapcsolatos intézkedések, eljárások negatív iskolapéldáját is megtapasztalhattuk (hasonlóra kaptunk jelzést más megyékből is). A jövőben a közterületi fakivágásokkal kapcsolatban észlelt problémák esetén természetvédelmi célú civil szervezetként jogi úton fel kívánunk lépni minden olyan esetben, amikor a fás szárú növény kivágása természetvédelmi vagy környezetvédelmi érdeket sért, és/vagy intézkedési, eljárási jogsértéseket, hibákat, mulasztásokat tapasztalunk. A fa széndioxidot köt meg és oxigént szabadít fel, kedvező a klimatikus hatása (árnyékol, párologtat, csökkenti a hőmérsékleti ingadozást), szűri a légszennyező anyagokat, véd a zajtól, kedvező a mentális hatása (rekreál), természeti táji értéke van stb. Védd a Fát, mert a Fa Téged véd!   Tervek rendszere a természetre 2016.10.03. A természet védelmét és a fenntartható természethasználatot a jövőt szolgáló különböző tervek segítik elő, amelyek egymással tervezési rendszert alkotnak. Egy gyors és rövid emlékeztető áttekintést indokolnak a folyamatban levő változások a vadgazdálkodás terén és a klasszikus tervezés korábbi változásai is az erdőtervezésben. A természet védelmét országos stratégiai tervek alapozzák meg. A Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) részét képező Nemzeti Természetvédelmi Alapterv (NTA), valamint a biológiai sokféleség megőrzésének nemzeti stratégiája (Nemzeti Biodiverzitás Stratégia) 6 évre szóló természetvédelmi stratégiai tervek (OGY határozatok, jelenleg a 2015 – 2020 időszakra). A védett természeti területekre készülő és kötelező erejű természetvédelmi kezelési terveket 10 évente kell felülvizsgálni. A természetvédelmi kezelési terv országos jelentőségű védett természeti területre (NP, TK, TT, TE) miniszteri rendeletben, helyi jelentőségű védett természeti területre (TT, TE) önkormányzati rendeletben jelenik meg. A nem védett természeti területnek minősülő Natura 2000 területekre készülő Natura 2000 fenntartási tervek az előzőektől eltérően nem kötelező erejűek, célokat és ajánlásokat tartalmaznak (megj.: a közösségi védelmet azonban vonatkozó kormányrendelet előírásai biztosítják). A körzeti erdőtervek és azok alapján az erdőgazdálkodói erdőtervek 10 évre érvényes állami tervek, az utóbbiakat éves bejelentési − engedélyezési rendszer bontja le évekre. Az erdőtervezésben a múlt évtizedben még éves erdőgazdálkodási terv is volt, a jövőben pedig az erdőtörvény módosításával a rendszer újra változhat. A tájegységi vadgazdálkodási terv és a hosszú távú vadgazdálkodási üzemterv 2017-től 20 – 20 évre szólnak. A tájegységi vadgazdálkodási terv állami terv, az annak alapján a vadgazdálkodó (vadászatra jogosult) vadászterületére készült vadgazdálkodási üzemtervet pedig a vadászati hatóság hagyja jóvá, hasonlóan a vadászati évre vonatkozó éves vadgazdálkodási terveket is. A vadászati év március 1-től február utolsó napjáig tart. Halgazdálkodási tervet a halgazdálkodásra jogosult arra a halgazdálkodási vízterületére köteles készíteni, amelyre területi jegyet ad ki, vagy amelyen haltermelést végez. A halgazdálkodási terv 5 éves időtartamra szól és a halgazdálkodási hatóság hagyja jóvá. Természetvédelmi, erdészeti, vadászati és halgazdálkodási hatóságként egyaránt a megyei kormányhivatalok járnak el. A természetvédelmi kezelési tervek és a gazdálkodás állami hosszú távú tervei egymást feltételezve, a szakterületek közötti kötelező együttműködéssel készülnek. A több mint évszázados múltra visszatekintő erdőtervezés szolgált mintául a vadgazdálkodás – vadászat tervezésére fél évszázad óta, de a természetvédelem tervezéséhez is motivációs alapot jelentett. Reméljük, hogy a jövő útja is a természetvédelem és a természethasználat szakterületeinek egységes hatósági szervezetből is következő egyre szorosabb együttműködése a jövő érdekében (természetvédelmi prioritásokkal és meghatározottsággal) nem csak az állami tulajdonú területek vagyonkezelése, hanem a magántulajdonú területeken folytatott természetgazdálkodás terén is. Dr. Temesi Géza   Erdőtörvény módosítás 2016.09.15. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (erdőtörvény, Evt.) átfogó módosítása készül a klímaváltozásra, a megváltozott tulajdonviszonyokra és magán erdőtulajdonosi, illetve gazdasági érdekekre, az erdőgazdálkodási folyamatos foglalkoztatottság igényére, a bürokrácia csökkentésére, valamint az államigazgatás átalakítására hivatkozva. Az alapvetően magán erdőtulajdonosi kezdeményezésre indult törvénymódosítás tervezete az eddigi információk alapján számos olyan változást is tartalmaz, amelyek eredményeként az erdőgazdálkodás távolodna a természetvédelmi céloktól és érdekektől. A módosítások szükségességének indokolása gazdasági motivációjú és mérvadó szakvélemények szerint részben hibás elméleti alapokon áll. A Földművelésügyi Minisztériumon belül folynak az egyeztetések, és természetvédelmi célú civil szervezetek is bekapcsolódtak a szakmai vitákba. Bizakodva várjuk a fenntarthatóságot és a természet védelmét is szolgáló törvénymódosítást. Dr. Temesi Géza   Tévhites jogsértések, jogalkalmazási problémák 2016.08.08. A jogszabályok nem ismerete nem mentesít a felelősség alól, és amennyiben megvalósul a jogsértés, az a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság tudomására jutása esetén jogkövetkezménnyel jár. A közigazgatási hatóság hatáskörében a jogsértés tudomásra jutásától, illetve az elkövetéstől számított törvényekben meghatározott ideig, szabálysértés vagy bűncselekmény esetén a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság tudomására jutása esetében az elévülésig áll fenn a jogkövetkezmény alkalmazásának lehetősége és kötelessége. A jogkövetkezmény alapvetően lehet közigazgatási bírság, büntető eljárás (+ közigazgatási bírság), szabálysértési eljárás vagy helyszíni bírság, továbbá különböző intézkedések (lefoglalás, elkobzás és más járulékos intézkedések), kártérítés stb. Az erdőt – mezőt – természetet járó, magának való ember általában abban az apáról fiúra szálló tévhitben él, hogy a fellelt gomba, vadgyümölcs, gyógynövény, virág stb. a természet ajándéka az ő (vagy más rátaláló) számára. Az idősebbek még a &bdquo;szocialista közös tulajdon” beidegződésével élnek a tudat alatt, másoknak titkolt gombalelő helyeik vannak. A valóság viszont az, hogy a gombászok, gyógynövényesek, vadgyümölcsözők lopják a területtulajdonos tulajdonát képező természeti értéket, amennyiben a gyűjtés nem a tulajdonos hozzájárulásával történik, vagy nem az állami vagyonkezelő törvényi korlátozásán alapul (nem védett állami tulajdonú erdő esetén ugyanis az erdőgazdálkodó köteles tűrni a személyes szükségletre történő gyűjtést). Védett természeti területen ugyanakkor mindenféle gyűjtés a természetvédelmi hatóság engedélyéhez is kötött tevékenység, a védett természeti értékek pedig a területtől függetlenül kiemelt természetvédelmi oltalom alatt állnak (lásd Tvt. 37., 38., 42. §). Megjegyzés: A sok egyéni gyűjtés – lopás is sokra mehet a természetben, a természetkalóz (biokalóz) nagybaniak pedig általában sokakkal gyűjtetnek – lopatnak, majd illegálisan vagy legalizáló megoldással árusíttatnak, vagy feldolgoznak. Hogy mindez megvalósulhat, azért a tulajdonosok (vagyonkezelők) mellett alapvetően a természet őrzésével és a közterület felügyeletével foglalkozó rendészeti szervezetek a felelősek. Mindennapjainkban az élet számos más területén is nagyfokú jogi tájékozatlansággal és azon alapuló téves nézetekkel találkozhatunk, ami ráadásul nem ritkán rosszindulatú emberi alapbeállítódással párosul. De a teljes képhez hozzátartozik, hogy nem csak a laikus állampolgárok, hanem még hatóságok, hivatásosok esetében is ismerethiányok tapasztalhatók. Jogalkalmazási problémákkal működő állami és önkormányzati szervek hivatásuk magaslatán nem álló munkatársai is felelősek a Tvt.-be, Szabstv.-be, Btk.-ba és más törvényekbe ütköző elterjedt jogsértő magatartásokért. Mindezekről végtelen terjedelmű jogi, igazgatási, pszichológiai és pedagógiai tanulmányokat lehetne írni. Őrizzük a természeti környezetet és neveljük az emberi természetet! Dr. Temesi Géza   Újabb szervezeti változások 2016.07.19 2017. január 1-től újabb szervezeti változások várhatóak a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságok rendszerében a múlt évi változások után. 2015. április 1-től szűntek meg a korábbi környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek, és 11 kijelölt megyei kormányhivatal vette át a területi első fokú hatósági feladatokat. A jövő évben bekövetkező újabb változások szerint minden megyében lesz környezetvédelmi és természetvédelmi területi hatóság, de a megyei kormányhivatal kijelölt járási hivatalában. Megszűnik egyben az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (OKTF), és a másodfokú hatósági jogkör a Pest Megyei Kormányhivatalhoz kerül. Hasonló változások várhatóak az erdészeti hatóságok esetében is, a másodfokú hatósági jogkört gyakorló jelenlegi NÉBIH valószínűsíthető megszűnésével. A részletekről ősszel. Dr. Temesi Géza   Tengervédelmi terület 2016.07.13. Tengervédelmi területet, tengeri parkot jelöltek ki és nyilvánítottak védetté Malajzia tengerparti területén 1 millió hektár kiterjedéssel. A védett tengeri természeti terület egyaránt magán viseli a nemzeti park jelleget (kiterjedés és zonáció), a természetvédelmi terület jellegét (fajok védelme) és a tájvédelmi körzet sajátosságát (helyi lakosság fenntartható használata). Részleteket lásd az interneten!   Erdőrezervátum program 2016.06.23. Az erdőrezervátum (erdei ökoszisztéma rezervátum) a természetes vagy természetközeli állapotú erdei életközösség megóvását, a természetes folyamatok szabad érvényesülését, továbbá kutatások folytatását szolgáló olyan erdőterület, amelyet miniszteri rendelet – NP, TK vagy TT országos jelentőségű védett természeti területi alapkategóriában – járulékos védett természeti területi kategóriaként rezervátummá nyilvánít. 1991-ben indult az akkor természetvédelemért felelős minisztérium irányításával és finanszírozásával a hazai erdőrezervátum-hálózat kijelölésére és kutatására irányuló erdőrezervátum program, amelynek 2010-ig a minisztériumi felelőse voltam. A programban sok szakember vett részt, a kezdeti években az Erdészeti és Faipari Egyetem Erdőmérnöki Karának, majd 1997-től az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének minisztériumi megbízással történő koordinációjával. Országosan 63 erdőrezervátum került kijelölésre, 13.294 ha összes területtel, amelyből 3.686 ha (ex lege) fokozottan védett magterület. Összes erdőterületünknek így alig 0,7 %-a erdőrezervátum. A negyedszázaddal korábbi érdekeltségi viszonyok, a részt vevő szakember-kapacitás, valamint az azóta eltelt évtizedek ezt az elégtelennek mondható eredményt tették lehetővé. Több erdőrezervátumra, és főként nagyobb területűekre volna ugyanis szükség. Részleteiben lásd: A hazai erdőrezervátum-kutatás célja, stratégiája és módszerei. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, 2002 (a könyv látható a Szakirodalom/1 menüpont alatt), a további erdőrezervátum kiadványokat, valamint a <a abp="1720" href="http://www.erdorezervatum.hu/">www.erdorezervatum.hu</a> honlapot. Dr. Temesi Géza   Vadászat – orvvadászat 2016.06.08. Tavasszal – nyáron, pontosabban márciustól szeptemberig a vadászat − főként nagyvadra − nagyrészt szünetel. Kivétel az őzbakra és a vaddisznóra történő vadászat, és számos apróvadfaj (róka, nyest, nyestkutya, aranysakál, pézsmapocok, üregi nyúl, júliustól pedig a borz, házi görény, szarka, szajkó, dolmányos varjú) vadászata (lásd vadászati idények). Az orvvadászat azonban nem évszakhoz kötött, hanem nyárra is jellemző bűncselekmény. A vadászat &bdquo;tárgya” a vad, azaz a vadászható állatfaj egyede, hogyan állunk ezzel a kérdéssel az orvvadászat fogalmát illetően? Várjuk a véleményeket, információkat, hozzászólásokat az orvvadászatról, beleértve a fogalom jogi értelmezését is a védett és a fokozottan védett gerincesek vonatkozásában a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 245. §-a alapján.   Magyarország levegője és egészségügye 2016.05.18. A környezetszennyezés egyik alapvető oka az az elképesztő technikai fejlődés, amely az őskortól napjainkig az emberiség története során végbement. Köztudott, hogy a nagyfokú környezetterhelés, környezetszennyezés klímaváltozást, emberi egészségkárosodást, biodiverzitás csökkenést okoz beláthatatlan következményekkel. Reményeket kelt a múlt évi párizsi klímacsúcs eredménye, 171 ország történelmi jelentőségű klímavédelmi egyezménye. Sajátos ellentmondás, hogy Magyarország a környezetszennyezés, levegőszennyezés terén messze nem tartozik az élenjáró országok közé, ugyanakkor OECD statisztika szerint (becslésre alapozva) világviszonylatban Kína után nálunk a második legmagasabb, Európában pedig a legmagasabb a halálozási arány a légszennyezettség miatt. Bízva a jövőben kövessünk el mindent annak érdekében, hogy a fenntarthatóság feltételei folyamatosan teljesüljenek, védjük a környezetet, óvjuk a természetet, és nem utolsó sorban fejlesszük az egészségügyet ne csak technikával!   Környezetvédelem és természetvédelem 2016.04.20. A környezetvédelem fogalmat nem ritkán a természetvédelem és a környezetvédelem gyűjtőfogalmaként is alkalmazzák a kommunikációban olyan értelmezéssel, mintha a természetvédelem a környezetvédelem része volna. Hogy is áll ez a kérdés? A természetvédelem volt előbb, történelmi múltja évezredben mérhető, de az intézményes természetvédelem is jóval hosszabb múltra tekint vissza, mint a környezetvédelem. A természetvédelem és a környezetvédelem viszonyát illetően pedig a helyzet a következő. Azokban az országokban, ahol a lakott és ipari területek, infrastruktúrák magas területi aránya miatt is kevés a természeti terület, a környezetvédelem a meghatározó, amely magában foglalhatja a természetvédelmet is. A természeti területekben gazdag és kevés területi arányú településsel illetve infrastruktúrával rendelkező, ritkán lakott országokban viszont a természetvédelem része a környezetvédelem. Magyarországon és a hasonló országokban pedig a két fogalom és tevékenység mellérendelt, mind a jogi szabályozás, mind a jogalkalmazás tekintetében úgy, hogy a környezetvédelem és a természetvédelem egymásra kölcsönösen hat, és egymást bizonyos vonatkozásban és mértékben átfedik. Országunkra tehát nem helyes az a szemlélet, amely szerint a természetvédelem a környezetvédelem része, így amennyiben mindkét területet együtt kívánjuk nevesíteni, az környezetvédelem és természetvédelem. Fentieknek megfelelőek a hazai törvényi szabályozások is: 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól (Kt.), 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről (Tvt.). A mellérendeltség tényén mit sem változtat az, hogy a Kt. egy évvel megelőzte a Tvt.-t, mint ahogy az sem, hogy a két területért felelős minisztérium megnevezésében a természetvédelem megnevezés ez idáig nem szerepelt, a területi hatóság pedig mindkét területre a megyei kormányhivatali rendszer (11 megyei kormányhivatal, Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály szervezeti egységgel). Dr. Temesi Géza   2016. év fajai 2016.03.31. 2016-ban az év fafaja a mezei szil, vadvirága a mocsári kockásliliom (védett), gyógynövénye a kamilla, gombája a lilatönkű pereszke,  emlőse a denevérfajok (védettek ill. fokozottan védettek), madara a haris (fokozottan védett),  hüllője a kockás sikló (védett), hala a compó, rovara a mezei tücsök.   A Föld napja 2016.03.20. A Föld bolygó 4,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki por és gázfelhőből, majd 1 milliárd év múlva kezdett kialakulni a bioszféra, a légkör, a vízborítás és az ózonréteg. Az életet adó Földünk felszínének területe 510 millió km², ebből szárazföld 149 millió km² (29 %), vízfelület pedig 361 millió km². Az i. sz. 2. évezred fordulójának évtizedeiben, azaz jelenünkben a szárazföldek és a vizek egyaránt gazdag élővilággal rendelkeznek, jellemző a biológiai sokféleség, de sajnos az élőhelyek pusztulása, a fajok veszélyeztetése és kihalása is. Egyre meghatározóbb nemzetközi igény és feladat ezért a bioszféra (az élet övezetének) védelme környezetvédelemmel és természetvédelemmel. A környezetvédelem és a természetvédelem két mellérendelt, de egymással összefüggő, egymásra ható és egymást részben átfedő állami és társadalmi feladat. Az intézményes természetvédelem múltja már másfél, az intézményes környezetvédelemé pedig fél évszázaddal mérhető. A természetvédelem jogi értelemben a természeti területek és értékek, a tájak és az élőhelyek általános védelmét, valamint a védett természeti területek és értékek kiemelt oltalmát jelenti. A környezetvédelem feladata a környezet elemek (levegő, víz, talaj, élővilág, épített környezet) védelme a szennyezés, a károsanyag-kibocsátás, a zaj, a sugárzás, a veszélyes anyagok és technológiák ellen. A környezet és a természet védelmétől a Föld és az emberiség jövője függ, amire számos jeles nap hívja fel a figyelmet. A tavaszi Föld napja és az őszi Földünkért világnap ezek között különösen jelentős. A Föld napja április 22. A jeles nap célja: minden év tavaszán felhívni a figyelmet Földünk természetének megóvására és a környezet védelmére. Az első Föld napja 1970-ben volt az Amerikai Egyesült Államokban. A Denis Hayes által a Föld védelmében elindított környezet- és természetvédelmi mozgalom 1990-től világmozgalommá fejlődött, amelyhez Magyarország az elsők között csatlakozott. A 25 éves évforduló esztendejét jelképesen is jól zárta a múlt év végi párizsi klímacsúcs. Az alapvető cél a globális felmelegedésnek a kezelhető 2° C alatti tartása a bioszféra védelmével. Ennek érdekében sok mindent meg kell valósítania a Föld országainak a környezetvédelem terén és a természet eddigieknél eredményesebb megóvásával. Hasonló célú, de más történetű nevezetes nap a Földünkért világnap. Az IUCN, az UNEP és a WWF összefogásával született meg 1991-ben a Földünkért c. élővilág-megőrzési stratégia, amelyről 1992 óta minden év október 21-én emlékezünk meg. A cél a lakosság cselekvésre késztetése a Föld élővilágának védelme érdekében. A természet fokozottabb védelme a jelen és a jövő egyik legalapvetőbb, legfontosabb folyamatos feladata, aminek tudatosítása nem csak az oktatási intézmények kötelezettsége, hanem a civil szervezetek aktivitását is igényli. Dr. Temesi Géza   Legyen védett a medvehagyma! 2016.02.20 Egyre több figyelmet érdemel a medvehagyma védelme, és egyre indokoltabb volna a védetté nyilvánítása (publikációinkat lásd a keresővel a korábbi hírekben). A medvehagyma levelei kora tavasszal jelennek meg, a növény áprilisban – májusban virágzik, nyár közepére pedig már elszárad. Tapasztalható, hogy mint gyógynövénynek és csemegenövénynek nagyobb a fogyasztói reklámja, mint a természetvédelmi szempontoknak, az élőhelyek őrzése pedig kellően nem megoldott. Engedély és hozzájárulás nélkül kizárólag nem védett állami erdőben gyűjthető saját szükségletre 2 kg/fő/nap mennyiségig, az így gyűjtött levelek azonban kereskedelmi forgalomba nem hozhatóak. Úgy tűnik, hogy az erdőgazdálkodók már foglalkoznak a problémával. A természetvédelmi őröknek viszont kevesebb hírét hallani annak ellenére, hogy a legjelentősebb medvehagymás élőhelyek védett természeti területeken vannak. Sajnos a közterületi illegális árusítás is jellemző. Tervezzük a növény védetté nyilvánításának kezdeményezését.   Illegális agancsgyűjtés 2016.01.28. A gímszarvas, a dámszarvas és az őz hullatott agancsának gyűjtése a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (Vtv.) alapján a vadászati jog része, a vadászati jogot pedig az adott vadászterület vadászatra jogosultja gyakorolja és hasznosítja [lásd Vtv. 2. § d) pont, 3 – 4. §, 9. § (2) és (3) bekezdés]. A gímbika február elejétől áprilisig, a gyenge bika májusban veti el agancsát, a dámbika áprilisban, az őzbak pedig ősszel. A hullatott agancs tehát a vadászatra jogosult tulajdona, annak más általi jogosulatlan gyűjtése lopásnak minősül. A hullatott agancs akkor is a vadászatra jogosult tulajdona, ha a fellelés helye nem vadászterület. Ilyen esetben a legközelebbi vadászterület vadászatra jogosultja a tulajdonos. A hullatott agancs nem a vadászatra jogosult általi gyűjtése tulajdon elleni szabálysértés vagy vagyon elleni bűncselekmény, értéktől függően. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (Szabstv.) 177. § (1) bekezdése tartalmazza a lopás és a jogtalan elsajátítás szabálysértését, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 370. § pedig a lopás bűncselekményét. Utóbbi kisebb érték esetén vétségnek, nagyobb érték esetén bűntettnek minősül. A vadászterületen kívül talált agancs eltulajdonítása a lopás vagy a jogtalan elsajátítás szabálysértését vagy bűncselekményét valósítja meg. Amennyiben a lopott, talált agancs értékesítésre kerül, úgy a Szabstv.-be vagy a Büntető Törvénykönyvbe ütköző más szabálysértés illetve bűncselekmény is megvalósulhat, beleértve az orgazdaságot is. Az agancsozók gyakran megzavarják a vadat az agancshullatás időszakában, hogy menekülve elvesse az agancsot, ami pedig a vad nyugalmát zavarja a vadászterületen. A Vtv. 28. § (2) – (3) bek. előírja, hogy a vadászaton kívül a vad nyugalmát mindenki köteles megóvni, a vad védelme érdekében tilos a vad búvó-, lakó-, és táplálkozási, valamint szaporodási helyét zavarni. Aki pedig a vadat tiltott módon zaklatja, vadvédelmi bírságot köteles fizetni [Vtv. 84. § (1) f) pont]. A vadvédelmi bírságot a vadászati hatóság szabja ki, amelynek legkisebb összege 2016 júliusától 50.000 Ft-ra emelkedik. A vad és élőhelyének őrzését a vadászatra jogosult hivatásos vadászai végzik szakirányítási tevékenységük mellett, rendészeti feladatokat ellátó szakszemélyzetként. Dr. Temesi Géza   Mon, 12 Dec 2022 12:12:50 +0100 Tue, 29 Nov 2022 14:33:08 +0100